"A hatha jóga uralom a test felett. Mindenki a külvilágot szeretné meghódítani, holott a világon a legnagyobb siker önmagunk legyőzése, és ez nekünk mindennapi embereknek a test feletti uralommal kezdődik." | Swami Veda Bharati

Jóga típusok, jóga irányzatok

---

A jóga tudománya egy olyan gyakorlati és filozófiai rendszer, amely a cselekedetek, a beszéd és a gondolatok síkján a test és az elme fegyelmezésén, a fölöttük való uralom megszerzésén keresztül kívánja elérni a magas rendű gondolkodást egészen a samadhi-ig, mikor is az elme, az értelem szilárd az önvaló, a lélek megértésében, s a lélek és forrása közötti kapcsolat tapasztalati jellegűvé válik.  

„Azonban az, hogy valaki milyen messze jár az isteni igazságtól, könnyen levezethető abból, ahogy bánik az őt körülvevő emberekkel és világgal."   |  Bakos Attila

---

---

"Aki a jógában összekapcsolódott önvalójával, az minden élőlényben látja a lelket és minden lényt a Lélekben lát, ő egyenlőséget lát mindenhol". |  Bhagavad-gítá 6.29.

---

JÓGA TÍPUSOK, JÓGAIRÁNYZATOK

Jóga egy van, de annyi megközelítés, ahány ember. Az idők folyamán 4 jógairányzat alakult ki, amik ma is működnek:  

• Karma jóga (Patanjali rendszerében kriya jóga): a helyes cselekvés, az önzetlen tettek útja.

• Bhakti jóga: a szeretet útja, az istenszeretet tudománya. Kis iránymutatás nekünk a kezdeti indulásra ezen az ösvényen Szvámi Ráma gondolatai mentén:  “Az egyetemes szeretet elérése és Isten szeretetének megvalósítása nagyszerű cél, de először azokat szeresd, akik legközelebb állnak hozzád." 

• Jnana (ejtsd: gjána) jóga:  A tudás és bölcselet útja. Az írások tanulmányozásának célja egy magasrendű megértés, a tudatosodás útján való fejlődés egészen a moksáig (megvilágosodásig). A gjana jóga azon alapszik, hogy amit megtanultunk, megértettünk, azt beépítjük a mindennapjainkba és aszerint élünk. A gjana jógában élővé válik a tudás bennünk.

• Astanga jóga vagy Rádzsa jóga | Nyolcfokú jóga: Az ashtanga jóga tartalmazza a másik három jógairányzat elemeit. Folyamata, vagyis a nyolc lépcső:

  ---

1. Yama: a jóga etikai irányelvei, amik támogatják személyiségfejlődésünket.  

• Ahimsa – a nem ártás elve tettekben, szavakban és gondolatban egyaránt.

• Satyam – ragaszkodás az igazsághoz, őszinteség.

• Asteya – nem lopás elve | ez az elv a tárgyakra és a szellemi termékekre egyaránt vonatkozik, és mind a való világban mind pedig az internetes felületeken is szerencsés alkalmazni. Érdemes az asteya kapcsán rápillantani Oscar Wilde gondolatára, miszerint  "A művészet ott kezdődik, ahol a másolás véget ér." 

• Brahmacharya – tiszta életvitel a párkapcsolatunkban.

• Aparigraha – nem ragaszkodás elve, a felesleges gyűjtögetés mellőzése | annak beemelése az életünkbe, hogy nem halmozunk fel feleslegesen különféle dolgokat, tárgyakat az életünkben (Pl. nem biztos, hogy szükség van a 3. csizmára vagy topra is egy szezonban, vagy lehet, nincs szükség mindig a legújabb iphone-ra, ami kijön). És egy kicsit más szinten, ahogyan Mahátma Ghandi mondaná saját életelvét, ami az egyszerű élet, magasrendű gondolkodás volt, minél több a tulajdon, annál jobban megosztja a figyelmet.

2. Niyama: azok a mindennapokba, mindennapi rutinba beépítendő dolgok, amik támogatják és fejlesztik személyiségünket.

• Saucha – tisztaság | testi és mentálhigiéniás (gondolatok síkján való) tisztaságra való törekvés.

• Santosha – elégedettség érzetének és tudatosságának a megvalósítása, vagyis a vágyaink kordában tartásának gyakorlata.

• Tapaha – önuralom, önfegyelem a mindennapokban.

• Svadhyaya– a védikus írások tanulmányozása.

• Ishvara pranidhana – Isten iránti odaadás.

---

---

3. Asana:  Testtartások, testhelyzetek gyakorlata, aminek célja az egészségünk, fizikai és mentális harmóniánk megteremtése, fenntartása és fejlesztése.

4. Pranayama: olyan energetikai gyakorlatok, amik különféle légzéstechnikákon alapulnak és egy finomabb síkon fejlesztik egészségünket, növelik életerőnket.

5. Pratyahara:  az érzékek visszavonásának technikái olyan gyakorlatok (pl. relax, jóga nidrá, kriyák), ahol megtanuljuk visszavonni önmagunkat a külső megtapasztalásokból, és gondolatainkat pedig a külvilágból.

6. Dharana:  a koncentráció tudománya. Célja az összpontosításunk képességének a fejlesztése, az ékagra (egyhegyű) elme kialakítása. A dhárana csak megfelelő pratyáhára mellett működik, ami azt jelenti, hogy akkor tudunk egy dologra figyelni, ha az érzékeink nem a külső érzéktárgyakon csüggnek és a gondolataink sem máshol járnak, hanem abban vagyunk jelen, ami a feladat, arra koncentrálunk, ami a koncentrációs tárgy.   

7. Dhyana: meditáció. A meditáció a koncertráció kiterjesztése egy koncentrációs tárgyra, ami lehet egy mantra a mantrameditációban vagy egy yantra a yantrameditációban, de egy mandala, vagy maga a szolgálatod, vagy a benső csenden való meditáció is. ... A meditáció tehát nem a gondolatainkban, érzéseinkben való elmerülés. A meditáció alapja az elme feletti teljes uralom, ahol a fókusz 1 pontra rögzül. Mély, éber állapot, amiben azonosság érzet merül fel a meditáló és meditáció tárgya között. Csíkszentmihályi Mihály ezt az állapotot nevezi flow-nak.

8. Samadhi: Tökéletes megvalósítás, maga a megvilágosodás. Bakos Attila szavaival zárva: "Ha belépünk a samadhiba, észre fogjuk venni".

---

Órarend

---

---

Az ashtaga jógára a Hatha jóga gyakorlatával tudsz felkészülni, ahogyan Szvátmaráma mester tanítja nekünk a Hatha Jóga Pradipikában. A Hatha Jóga tana egy olyan gyakorlatrendszer, amely a test és az elme fegyelmezésén, a fölöttük való uralom megszerzésén keresztül fejleszt  a magasrendű tudatosság, végső soron a samadhi felé. Mindazonáltal, egy más síkon az elmét nem alakítgatni, hanem meghaladni kell.

És ennek a folyamatnak kifinomult és hatékony útja az astanga jóga.

A hatha jógának, a gyakorlati jógának számos irányzata fejlődött, alakult ki a XXI. századra. Fontos azonban tudnunk, hogy a mai modern- és tradicionlis jógairányzatok tekintélyes része egy ősi vonal mentén, a Vinyasa Krama jóga mentén formálódtak (pl. Ashtanga vinyasa jóga, Iyengar jóga, Vini jóga, Vinyasa flow jóga, Integral flow jóga).

Bejelentkezem

---

"Légy szabad magadban, légy szabad az elmédben, az életedben és a testedben. Hiszen a lélek szabadságot jelent"  Sri Aurobindo

---

---

Óráimon a gyakorlás stílusa az ashtanga jóga mentén vinyasa krama jógából, vinyasa flow jógából és a klasszikus hatha jógából merít.

---

A Vinyasa Krama jógát Srí T. Krsnanamacharja (1888 – 1989) a XX. század legendás jógamestere, tárta fel a gyakorlók előtt. A vinyásza a mozdulat és légzés összhangját jelenti, a krama pedig módszertant. Vagyis a vinyasa krama a jógában a mozdulat és a légzés összehangolásának tudománya. A vinyasa krama stílus jellegzetessége, hogy minden egyes mozdulatot megfelelő vinyászával kiviteleznek, vagyis az ászanákat légzéssel összehangolt összekötő elem fűzi össze.

A Vinyasa  Flow jóga a vinyasa krama, a vinijóga és az ashtanga vinyasa jóga fontos elemeit ötvözi, ahol az ászanákat a légzés természetes ütemében folyamatos áramló, kifinomult mozgássá és testtartásokká hangoljuk. Egyszerre fektet hangsúlyt a pontos testtartásokra, a légzés és a  mozdulatok összehangolására valamint a mozgásban rejlő meditatív energiák kihasználására. Az ászanákat folyamatos mozgássá kapcsolja össze. A vinyasa flow jóga intenzív alakformáló hatású, javítja a test rugalmasságát, erőt és állóképességet biztosít és erősíti a szív- és keringési rendszert. A dinamikus, egymásba átalakuló jóga elemek és a speciális légzés növeli a testhőt, így megindul a méregtelenítés és elősegíti a testsúly harmonizálást.

A Klasszikus hatha jóga lényege az egyensúlyban rejlik. Ahogy a HA-THA jelöli a Nap és a Hold aktív és passzív jellegét, úgy jelenik meg az aktivitás és a nyugalom, a dinamizmus és a statikusság, az erőfeszítés és ellazulás egyensúlya az egyes ászanákban, sorozatokban és órákon is. A klasszikus HA-THA jóga nyújtó, erősítő és egyensúly ászanák szekvenciáit tartalmazza, melyek fejlesztik a test és a tudat rugalmasságát, javítják az állóképességet, valamint segítik az ideális testsúly kialakítását és fenntartását. A gyakorolt testtartások (ászanák) és légzőgyakorlatok (pránayáma) megteremtik a test - légzés- és tudat harmóniáját, erőteljes, mégis kifinomult lendületet adnak a mindennapokhoz. A gyakorlásban a célunk egy felszabadult, mentálisan és testileg kiegyensúlyozottabb állapot elérése. 

---

Órarend

---